Kárpátaljai utazások · Helytörténet · Beregszentmiklósi várkastély

Beregszentmiklósi várkastély

Munkácstól nem messze, a Latorca jobb partján fekszik Beregszentmiklós. Itt található a vidék egyik legjelentősebb műemléke, a XV. század elején épült reneszánsz stílusú várkastély.

A településről 1263-ból származik az első írásos feljegyzés. A XIII. században Bánk bán veje, Simon birtokolta. 1403-ban Perényi Imre kapott engedélyt a királytól erődítmény építésére, majd 1411-ben Zsigmond Perényi Péternek adományozta. 1542-ben a fogságba került Perényiről a koronára szállt. Miksa Frangepán Ferencnek adta, de annak halála után ismét a koronáé lett. Később Telegdi Mihály, Lónyai Farkas, Esterházy László voltak a birtokosai. A Telegdiek emlékét a nyugati épületszárny falában egy ma is látható, töredékes falfelirat őrzi.
1649-ben a kastélyt III. Ferdinánd Lónyai Zsigmondnak és örököseinek adományozta. Lónyai Zsigmond özvegyét Rákóczi László vette feleségül, s így a kastély rá, majd a Rákócziakra szállt.
1657- ben II. Rákóczi György sikertelen hadjáratát megbosszulandó a lengyelek a Latorca völgyébe betörve a szentmiklósi kastélyt is feldúlták.
1670-ben a Nádasdy – Frangepán – Zrínyi összeesküvés megtorlása elől ide menekült I. Rákóczi Ferenc. Ekkor a kastélyt Esterházy Mária birtokolta, akitől Báthori Zsófia váltotta meg. Többször megfordult a várkastélyban Zrínyi Ilona és Thököly Imre, később II. Rákóczi Ferenc is gyakran vadászott a környéken. A szabadságharc leverése után a száműzetésbe vonulása előtti utolsó éjszakát is itt töltötte.
A szabadságharc idején ez a kastély adott otthont egy ideig a betegséggel küzdő Petrőczi Kata Szidónia költőnőnek
1726-ban III. Károly a kastélyt a Schönborn családnak ajándékozta. Ekkor az erődítményt gazdasági szempontok szerint átépítették, gazdasági központtá alakították.
A beregszentmiklósi várkastély többszöri átépítés után nyerte el végső formáját.
Egyemeletes, U alaprajzi elrendezésű épület. Északi és a déli sarkain kiálló kerek, illetve sokszögű saroktorony erősíti a falakat. A kastély homlokzatai dísztelenek, simák, az ablakokat míves, faragott reneszánsz kőkeret szegélyezi. A nyugati épületszárny rövidebb, falai ablaknélküliek. A termek boltozottak. Az eresz alatt lőrések láthatók. Védelmét kelet felől a Latorca, a többi oldalról palánk és árok képezte.
1943-ban a Műemlékek Országos Bizottsága restaurálási munkálatokat végzett a kastélyban. Feltártak két sgraffittót. Az egyikben a Rákóczi-címer volt látható. Mára nem maradt fenn.
Az utóbbi években megkezdődött a kastély felújítása, s látogatható.