verecke tour
Tourinform és Szolgáltató Iroda
90200 Beregszász, Bethlen Gábor u.2., Kárpátalja, Ukrajna,
Pásztor Ferenc Közösségi Ház épülete
mob:+380-507-453-457 (UA), 06 20 4981423 (HU)
verecke7@gmail.com  |  http://karpataljaturizmus.hu

Kárpátaljai utazások · Helytörténet · Beregszászi járás Beregdéda

Beregszászi járás Beregdéda

A helység Beregszásztól nyugati irányban hét kilométerre fekszik. A magyar-ukrán határ 3 kilométerre van innen. A határ túloldalán, attól 3 kilométerre Beregdaróc község található.

 

Mezőhomoknak a település létrejöttekor a Homoki család volt a tulajdonosa. A helység első említése 1356-ból való. A krónikák megemlítik, hogy a Homoki család a település nyugati felét 1440-ben a lampertszászi Stéber Péternek és Kévesi Albertnek adta zálogba.

1566-ban a Tokaj alól erre elvonuló tatárok a falut teljesen elpusztították. A betelepített ruszin lakosságnak már a XVIII. század végén volt temploma. 1647-ben a homoki részt Galambosi László és Perényi János birtokolta. Ez később a Lónyai családra szállt. Kisebb-nagyobb földrészekkel rendelkeztek itt az elmúlt századok nyomán az Egressyek, a Majorok, a Kazimirok.

Beregdéda hajdan királyi birtok volt. A krónikák első ízben 1356-ban említik. Ez idő tájt itt számos alkalommal megyegyűlést tartottak. A település egy ideig a munkácsi várhoz tartozott, később Pálóczi Lászlónak, majd ezután Mátyás király anyjának, Szilágyi Erzsébetnek jutott a birtokába. 1484-ben számos más birtokkal együtt Déda is Korvin János tulajdonába került. 1566-ban az erre átvonuló tatárok 16 házat elpusztítottak, az itt lakókat pedig fogságba ejtették. Az elmúlt századok folyamán Bereg vármegye nemessége többször is ülésezett itt.

1830 táján Perényi Zsigmond a községben timsó gyárat építtetett, melyet 1849 után az osztrák kormány más birtokaival együtt elkobzott. A gyárat később Bay György vette meg.

A XVII-XIX. század folyamán kisebb-nagyobb birtokai/területei voltak itt a már említett Bay, a Bloksay, a Szarka, a Pásztélyi, a Szunyogh, a Leszkay, a Létay, a Bessenyei, a Kozák, a Kosztyó és a Molnár családoknak.

A községnek 84 polgára vett részt az első világháborúban, harmincan életüket vesztették. Az első világháborúban negyven férfi került a frontra, közülük öten elestek.(melyik az igaz? mindkettő a szövegben volt) A második világháború frontjain a településről 27-en estek el. A sztálinisták 1944 őszén 88 férfit hurcoltak el, közülük negyvenen soha többé nem tértek haza.
 

« Vissza az előző oldalra